Hogyan lett a rumliszobában rend?

"Gyengül az emlékezőtehetségem. Kár. Néha olyan a fejem, mint egy játékpolc, amelyen senki se csinál rendet."
(Erich Kästner) 


A múlt hónapban ígértem, hogy leszámolok a régi életemmel, és ezt egy jó nagy szanálással kezdtem. A kis szobánkból kikerült a csodás szalvétagyűjtemény, meg úgy nagyjából minden. Az iroda-vendég- és rumliszobából apránként a legeslegrendezettebb, legtisztább, legcukibb szoba lett. Mindjárt jön a képes dokumentáció is hozzá, de előbb  még elmondom, mennyi előkészülettel jár egy ilyen funkcióváltás.

Nemcsak bútorokat tologattunk (na jó, főleg Férj, én annyira nem) és számítógépet költöztettünk, hanem sötétítőfüggönyt varrtunk, szúnyoghálót szereltünk, csináltunk vagy 10 nagymosást, és még sorolhatnám. Az eredmény azonban tényleg eléggé elfogadható, bár a dekorációs elemeknek még híján vagyunk, de már azok is útban vannak.




Mindemellett tökéletesen elhanyagoltam a kertet, ahol a rengeteg esőnek köszönhetően, derékig érnek a koktélparadicsomok és a gaz is. Szakavatott szemek azonban könnyen megkülönböztetik egymástól a kettőt, szóval nincs nagy vész, van termés mindenből jócskán, csak meg kell keresni a dzsungel mélyén. Máris mutatok pár finomságot, illetve szépséget, ami a kertből származik.



Aki megtalálja a kakukktojást, erkölcsi jutalmat kap! Annyit segítek, hogy se nem finom, se nem szép, de a kertből való.

Néha azért volt idő lazulni is, sütni-főzni-elmélkedni. Csináltam például egy olívás focacciát, lefotóztam a receptet, ami alapján csináltam, és a saját süleményt is, lehet találgatni melyik-melyik, mert annyira szép lett, de tényleg.



Most úgy gondolom, egy jó darabig nem jelentkezem újdonságokkal, addig is, míg igen, mindenki vigyázzon magára, csodás nyári napokat Nektek!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A blog már nem menő

Nyár eleji szinopszis