A batáta-gépezet
Minden Tamásnak (köztük magamnak) üzenem, hogy ne legyen hitetlen, hanem hívő... Merthogy a batáta gépezet beindult. Igaz, egyenlőre nem túl nagyban, de a próbafúrások nagyon kecsegtetőek voltak. Arról már korábban itt olvashattatok, hogy micsoda göröngyös út vezetett a csíráztatástól a palántáig, és a szegény kis gaznak degradált édesburgonyanövényke fejlődése milyen hosszadalmas volt. Nos, a múlt hónapban elérkezettnek láttam az időt arra, hogy lássuk a medvét, illetve a föld alatti történéseket. És csoda történt. A félig rothadt és kettévágott gumóból bizony új élet sarjadt. Hát körülbelül átéltem én is, mit érezhetett az Úr a teremtéskor, amikor kész lett Ádámmal és Évával. Látta, hogy jó, aztán megpihent. A kezdetben féltenyérnyi kis növényke föld feletti részéből szeptemberre ez lett: De még mindezek láttán se mertem róla álmodni, hogy a föld alatt az általam elvetett gumón kívül mást is találok. Szerencsére csalódnom kellett. Alább látható, hogy mennyi, de me