Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2018

Nyaram

Kép
"Hogy mit láttam? Elmondhatom. De jobb lesz, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem... ...Majd télen ezt előveszem, ha hull a hó, nézegetem. Nézegetem, ha hull a hó, ez volt a ház, ez volt a tó." (Nemes Nagy Ágnes) Életem eddigi legmozgalmasabb nyarát tudom magam mögött, annak ellenére, hogy szinte ki sem tettem a lábam itthonról. Sőt! Bizton állíthatom, hogy bármely külső szemlélő azt mondhatná, unalmasan, monoton módon töltöttem a napjaimat. Mi történt mégis? Semmi. Csak minden megváltozott. Kifordult a sarkából a világ, megtörtént, amit nem lett volna szabad engedni, hogy megtörténjen, és aminek a miértjére semmi de semmi magyarázat nincs. Hát ezek szerint mindössze ennyi kell ahhoz, hogy az ember harminckét évesen felnőjön. Mindezeken felül, a legnagyszerűbb kisember egy éves lett. Mondanom sem kell, hogy hatalmas bulit csaptunk. Még egyszer köszönöm mindenkinek, aki velünk szereti őt, hogy itt volt és együtt örülhe

Kikelet

Kép
"Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újj ászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz." (Várnai Zseni) Pár nap van már csak Húsvétig. Már említettem egy korábbi bejegyzésben , hogy ez az ünnep nálunk nem az ajándékozásról szól, tényleg csak apróságok cserélnek ilyenkor gazdát, a felnőttek egyébként úgysem igénylik, hogy kapjanak valamit. Úgy döntöttem, a gyerekeknek idén gyümölcsöket adunk, annak is örülni fognak. A felnőttek pedig családilag kapnak majd egy-egy finomságos befőttet. Az ajtók, ablakok évszaknak megfelelően dekorálva, bár kicsit hevenyészve. Persze a locsolóknak azért készültem a szokásos muffinpapír-csomagocskával. Hagyományteremtő szándékkal, az ünnepek táján az édességtől megcsömörlött, elcsigázott locsolóknak direkt sós rágcsákkal kedveskedek. Egyébként pedig kiskorom óta frusztrál az egész locsolkodás-hacacáré, pedig én aztán tényleg im

Posztkarácsonyi poszt - avagy mindjárt Húsvét!

Kép
A karácsonyi ünnepeknek már régen vége, a farsangnak is, lassan itt a Húsvét, és én csak most jelentkezem. Valójában, amiket most mutatni akarok, már december elején kész voltak, de mindenképp meglepetésnek szántam őket, ezért csak karácsony után volt célszerű feltölteni őket, akkor meg elmaradt... Idén, a rengeteg (hú, de még mennyi!) hirtelen jött szabadidőnek köszönhetően eléggé sok saját készítésű és DIY ajándékot adtam karácsonyra. Közülük  a kedvenceim Gerda (2) és Dani (4) ajándékai. Ők saját készítésű babaházakat kaptak. Gerdáé egy sima, csajos babaház, Danié pedig egy extra fiús tűzoltóállomás. A babaházról képeim vannak, de a tűzoltóállomásról videó is készült. A videót megpróbáltam egy párszor elforgatni, mert a telefonom nem kompatibilis a géppel, meg a világgal úgy általában, de egyik videoszerkesztővel se tudtam, így aztán, szangvinikus típus lévén, totál kiakadtam, és negyed óra csapkodás után (hogyaszongya ez egy sz@r és különben se rakom fel, és nem is írok több