Nyár eleji szinopszis

"Wie freu`ich mich der Sommerwonne,
Des frischen Grüns in Feld und Wald,
Wenn`s lebt und webt im Glanz der Sonne
Und wenn`s von allen Zweigen schallt!"

(Heinrich Hoffmann von Fallersleben)

Elmúlt a tél, el a tavasz is, és nem vettem rá magam az írásra. Most meg tessék, június van, az ismerősök már kezdik megosztogatni a strandolós képeiket. Hát gondoltam, csak összeszedem magam, és mesélek kicsit én is. A karácsonyi készülődés megint csak aktív volt, kisült sok mézeskalács, készült sok saját készítésű csecsebecse és ajándék. Bár képek mindegyikről készültek, már aktualitásukat vesztették.

A fagyok után G felásta a kertet, így tudtunk kicsit vetegetni, sőt, végre saját paprika és paradicsom palántákat ültettünk ki a tavaly eltett magokból, kíváncsian várjuk az eredményt. Sajnos a tarack továbbra is előszeretettel szaporodik a veteményes kert és úgy általában véve az egész kert területén. Egy időben sokat olvastam róla, hogy lehet tőle megszabadulni, és végül arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy szinte sehogy. (Kedvenc blogom a témában egyébként itt olvasható.)

Ahogy a tél, a tavasz is nagyon szép volt a kertben. Volt hatalmas hó, csipkés zúzmara, virágoztak a primulák, a tulipánok, a jácintok, anyák napjára már pont elnyílt az orgona, és az irdatlan mennyiségű esőnek és viszonylag sok napsütésnek köszönhetően alapvetően minden burjánzott. Ideértve persze az összes létező és eddig általam nem ismert gyomnövényt is, de hát ez  vele jár... Szinte kirobbantak a pünkösdi rózsa virágai, egyszóval tényleg szép és illatos volt minden.

Persze azért nem állhatom meg mégsem, hogy néhány képet ne mutassak ezekről az időkről. 

Májusban csodás májusfát kaptam, és persze a konyhában is tüsténkedtem. Legbüszkébben mégis a saját termésű zöldségeket, fűszernövényeket és gyümölcsöket mutatom meg nektek.

A nyár fennmaradó részében remélhetőleg sokat fogok pihenni, de rengeteg tervem is van. Az egészen apróktól a világméretűekig - bízom benne, hogy lesz majd időm beszámolni róla, hogy mi valósult meg belőlük. Elöljáróban csak annyit, hogy valószínűleg egészen új életet kezdünk hamarosan. A régi életem egyik hatalmas szeletét máris száműztem az emeleti kis szobából. A nagyjából 3000 darabos csodás szalvétagyűjteményem a sufniba vándorolt, hogy helyet adjon az új élethez tartozó fontosabb dolgoknak. A szoba egyébként teljesen átalakul majd, hogy hogyan, azt majd megmutatom nektek.

A legközelebbi találkozásig gyártsatok ti is minél több tervet a nyárra, hogy aztán legyen mit megvalósítani! Sziasztok!